AZ ELEMI RÉSZECSKÉKTŐL
A VILÁGŰRIG
A BME hazai és nemzetközi viszonylatban is vezető felsőoktatási intézményként otthona több mint két évszázada azoknak a mérnököknek, közgazdászoknak, természettudósoknak, akik kutatásaikkal és találmányaikkal szakmai áttöréseket érnek el, valamint munkájukkal és szakértelmükkel napról napra hozzájárulnak a rendkívüli megoldásokat kívánó jövő formálásához.
A látogatóközpont célja, hogy az egyetem nem mindennapi eredményeit, nemzetgazdasági jelentőségű képzéseinek hagyományait és innovációit egy helyszínre hozza, méltó teret kínálva az itt végzett és jelenlegi hallgatók kutatásainak bemutatásához. A kiállítás az intézmény fennállásának 240. évfordulóját, hazai és nemzetközi jelentőségű eseményekben bővelkedő történetét, kiemelkedő alakjait, valamint sikereit ünnepli.
A Műegyetem 240 éve
❮
❯
1782
megalakul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első elődintézménye, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum földmérő, térképrajzoló, vízépítő és ármentesítő képzéssel, innentől datálja létezését az Építőmérnöki Kar
1846
megnyílik a József Ipartanoda technikai, kereskedelmi és gazdászati osztályokkal
1848
az Ipartanoda hallgatói 12 pontban fogalmazzák meg követeléseiket a forradalom és szabadságharc napjaiban, ugyanebben az évben alakul meg az egyetemi könyvtár, melynek első köteteit Eötvös József adományozza az intézménynek
1850
az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum és a József Ipartanoda összevonásával létrejön a német nyelvű Joseph Industrieschule, nem felsőfokú képzéssel
1856
megalapítják a Joseph Polytechnicumot technikai és közgazdasági osztályokkal, ismét felsőfokú oktatással, újra Budára helyezve
1860
visszaáll a magyar nyelvű képzés
1871
az intézmény egyetemi rangra emelkedik, Királyi József Műegyetem néven működik tovább, így a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely a nevében az egyetem szót viselte, létrejön a Gépészmérnöki Kar
1872
Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megalapítója, beiratkozik a Királyi József Műegyetemre
1873
megszületnek az építészeti és vegyészeti szakosztályok, az Építészmérnöki Kar, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar elődei
1881
Bánki Donát, a porlasztó feltalálója megszerzi gépészmérnöki diplomáját
1882
a Műegyetem beköltözik Múzeum körúti épületeibe
1892
Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás úttörője megszerzi kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét
1896
megalakul a ma is működő Műegyetemi Szimfonikus Zenekar, a világon elsőként olyan egyetemen, amelynek nincs zenei képzése
1897
létrejön a ma is létező Műegyetemi Atlétikai és Futball Club
1899
Hajós Alfréd, az egyetem és Magyarország első olimpiai bajnoka megszerzi építészmérnöki oklevelét
1901
az egyetem megkapja a doktori cím adományozásának jogát, az első hazai műszaki doktor Zielinski Szilárd építőmérnök, a vasbeton-építészet úttörője
1904
megkezdődik a lágymányosi kampuszra költözés: először a kémiai, majd az elektrotechnikai és fizikai, 1909-re pedig a központi épület, a könyvtár és a műhelyek készülnek el
1907
Heller Farkas közgazdász megkezdi tanári pályafutását az egyetemen
1909
az egyetem megszerzi a tiszteletbeli doktori cím adományozásának jogát is, első alkalommal Habsburg József főherceg kapja meg a kitüntetést, aki ekkor rektori és dékáni láncokat ajándékoz az egyetemnek
1911
felavatják a Műegyetem ifjúságának zászlaját, amely a második világháború alatt elveszett, majd 2019-ben került vissza az egyetemre
1914
létrejön a Közgazdasági Osztály
1920
diplomát szerez Pécsi Eszter, az első Műegyetemen és Magyarországon végzett mérnöknő
1925
világviszonylatban elsőként szerveznek orvosi rendelőintézetet az egyetemen
1927
felavatják a Sebzett hős szobrát az első világháborúban elesett egyetemi polgárok emlékére, a 2000-ben újraállított emlékmű minden hősi halott emlékét őrzi
1934
három másik felsőfokú intézménnyel egyesítve Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik tovább az intézmény, 98 tanszékével az ország legnagyobb egyetemévé válik
1936
elkészül a műegyetemi jogar, valamint felavatják a két világháború között megépült AE épületet
1939
megalapítják a Mérnöki Továbbképző Intézetet, Európa első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézményét
1946
Bay Zoltán fizikus, az egyetem kutatója kimutatja a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről, ezzel megkezdődik a magyar űrtevékenység
1949
létrejön a Budapesti Műszaki Egyetem, megalakul a mai Villamosmérnöki és Informatikai Kar elődje, az elkövetkezendő 30 évben 11 új tanulmányi épülettel gazdagodik a kampusz a Petőfi híd felé nyúló utcákban
1951
létrehozzák a Közlekedési Műszaki Egyetemet, a mai Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar elődjét
1955
az intézmény kettéválik a külön apparátussal működő Budapesti Műszaki Egyetemre és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre
1956
az intézmény fontos szerepet vállal a szabadságharc alatt: gyűléseket rendez az egyetemi ifjúság, itt fogalmazzák meg a 16 pontot, amelyek a forradalom politikai programját képezik, tüntetés indul innen, valamint szervező-elosztó központként működik az egyetem
1963
Wigner Jenő vegyészmérnököt, a Királyi József Műegyetem korábbi hallgatóját megosztott fizikai Nobel-díjjal tüntetik ki a magreakciók diszperzióelméletének kidolgozásáért
1967
Budapesti Műszaki Egyetem név alatt egyesül a korábban szétválasztott intézmény
1967
ifj. Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező és feltaláló átveszi építészmérnöki diplomáját
1971
kísérleti oktatóreaktort helyeznek üzembe a kampusz területén
1971
Gábor Dénes elektromérnököt, a Királyi József Műegyetem korábbi hallgatóját fizikai Nobel-díjjal ismerik el a holográfiai eljárás felfedezéséért
1984
elindul az idegen nyelvű oktatás az egyetemen előbb angolul, ami később orosz, francia és német képzéssel egészül ki
1986
Farkas Bertalan vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós oklevelet szerez az egyetem Közlekedésmérnöki Karán
1987
megalakul a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre, amelynek célja az intézmény és öregdiákjai, valamint a jelenlegi hallgatói és oktatói közötti kapcsolat erősítése
1991
elindul a doktoranduszképzés műszaki, természettudományi, gazdaságtudományi és művészeti területen
1993
megkezdődik a kreditrendszer bevezetése, először adják át a Professzor Emeritus címeket
1994
Oláh György vegyészmérnöknek, a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alumnuszának és oktatójának kémiai Nobel-díjat ítélnek oda a karbokationok kutatásában elért eredményeiért
1998
átadják az I épületet, valamint megszületik az önálló Természettudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
2000
az intézmény felveszi a ma is használt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet
2007
a központi épület 1909-ben készült és 1945-ben megsemmisült, allegorikus nőalakjai újjászületnek
2010
az intézmény elnyeri a kutatóegyetem címet, és bővül a kampusz a Q épülettel
2012
elkészül az első magyar építésű kisműhold, a Masat-1, amelyet 2019-ben a szintén műegyetemi fejlesztésű SMOG-P, a világ legkisebb működő kisműholdja követ
2017
megalakul a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ az egyetem innovációhoz kapcsolódó tevékenységeinek szervezésére, koordinálására és erősítésére
2019
bejelentik a BME Innovációs és Fejlesztési Központ létrehozását
2020
az egyetem csatlakozik a kilenc európai intézményt tömörítő EELISA felsőoktatási szövetséghez, és megnyílik a BME Z10 startup inkubációs központ
2021
megnyitja kapuit az egyetem első vidéki továbbképző központja, a Balatonfüredi Tudáscentrum
2022
az mRNS-vakcina kapszula fejlesztőit inspirálja Domokos Gábor és Várkonyi Péter egyetemi professzorok 2007-es felfedezése, a Gömböc, az első ismert homogén mono-monostatikus test
Kontakt
Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Nyitvatartás: H-P 6:00-21:00, Sz-V Zárva