AZ ELEMI RÉSZECSKÉKTŐL
A VILÁGŰRIG

A BME hazai és nemzetközi viszonylatban is vezető felsőoktatási intézményként otthona több mint két évszázada azoknak a mérnököknek, közgazdászoknak, természettudósoknak, akik kutatásaikkal és találmányaikkal szakmai áttöréseket érnek el, valamint munkájukkal és szakértelmükkel napról napra hozzájárulnak a rendkívüli megoldásokat kívánó jövő formálásához.

A látogatóközpont célja, hogy az egyetem nem mindennapi eredményeit, nemzetgazdasági jelentőségű képzéseinek hagyományait és innovációit egy helyszínre hozza, méltó teret kínálva az itt végzett és jelenlegi hallgatók kutatásainak bemutatásához. A kiállítás az intézmény fennállásának 240. évfordulóját, hazai és nemzetközi jelentőségű eseményekben bővelkedő történetét, kiemelkedő alakjait, valamint sikereit ünnepli.

A Műegyetem 240 éve

1782

megalakul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első elődintézménye, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum földmérő, térképrajzoló, vízépítő és ármentesítő képzéssel, innentől datálja létezését az Építőmérnöki Kar

1816

Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője megszerzi vízmérnöki diplomáját

1846

megnyílik a József Ipartanoda technikai, kereskedelmi és gazdászati osztályokkal

1848

az Ipartanoda hallgatói 12 pontban fogalmazzák meg követeléseiket a forradalom és szabadságharc napjaiban, ugyanebben az évben alakul meg az egyetemi könyvtár, melynek első köteteit Eötvös József adományozza az intézménynek

1850

az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum és a József Ipartanoda összevonásával létrejön a német nyelvű Joseph Industrieschule, nem felsőfokú képzéssel

1856

megalapítják a Joseph Polytechnicumot technikai és közgazdasági osztályokkal, ismét felsőfokú oktatással, újra Budára helyezve

1860

 visszaáll a magyar nyelvű képzés

1871

az intézmény egyetemi rangra emelkedik, Királyi József Műegyetem néven működik tovább, így a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely a nevében az egyetem szót viselte, létrejön a Gépészmérnöki Kar

1872

Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megalapítója, beiratkozik a Királyi József Műegyetemre

1873

megszületnek az építészeti és vegyészeti szakosztályok, az Építészmérnöki Kar, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar elődei

1881

Bánki Donát, a porlasztó feltalálója megszerzi gépészmérnöki diplomáját

1882

a Műegyetem beköltözik Múzeum körúti épületeibe

1892

 Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás úttörője megszerzi kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét

1896

megalakul a ma is működő Műegyetemi Szimfonikus Zenekar, a világon elsőként olyan egyetemen, amelynek nincs zenei képzése

1897

létrejön a ma is létező Műegyetemi Atlétikai és Futball Club

1899

Hajós Alfréd, az egyetem és Magyarország első olimpiai bajnoka megszerzi építészmérnöki oklevelét

1901

az egyetem megkapja a doktori cím adományozásának jogát, az első hazai műszaki doktor Zielinski Szilárd építőmérnök, a vasbeton-építészet úttörője

1904

megkezdődik a lágymányosi kampuszra költözés: először a kémiai, majd az elektrotechnikai és fizikai, 1909-re pedig a központi épület, a könyvtár és a műhelyek készülnek el

1907

Heller Farkas közgazdász megkezdi tanári pályafutását az egyetemen

1909

az egyetem megszerzi a tiszteletbeli doktori cím adományozásának jogát is, első alkalommal Habsburg József főherceg kapja meg a kitüntetést, aki ekkor rektori és dékáni láncokat ajándékoz az egyetemnek

1911

 felavatják a Műegyetem ifjúságának zászlaját, amely a második világháború alatt elveszett, majd 2019-ben került vissza az egyetemre

1914

létrejön a Közgazdasági Osztály

1920

diplomát szerez Pécsi Eszter, az első Műegyetemen és Magyarországon végzett mérnöknő

1925

világviszonylatban elsőként szerveznek orvosi rendelőintézetet az egyetemen

1927

felavatják a Sebzett hős szobrát az első világháborúban elesett egyetemi polgárok emlékére, a 2000-ben újraállított emlékmű minden hősi halott emlékét őrzi

1934

három másik felsőfokú intézménnyel egyesítve Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik tovább az intézmény, 98 tanszékével az ország legnagyobb egyetemévé válik

1936

elkészül a műegyetemi jogar, valamint felavatják a két világháború között megépült AE épületet

1939

 megalapítják a Mérnöki Továbbképző Intézetet, Európa első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézményét

1946

Bay Zoltán fizikus, az egyetem kutatója kimutatja a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről, ezzel megkezdődik a magyar űrtevékenység

1949

létrejön a Budapesti Műszaki Egyetem, megalakul a mai Villamosmérnöki és Informatikai Kar elődje, az elkövetkezendő 30 évben 11 új tanulmányi épülettel gazdagodik a kampusz a Petőfi híd felé nyúló utcákban

1951

létrehozzák a Közlekedési Műszaki Egyetemet, a mai Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar elődjét

1955

 az intézmény kettéválik a külön apparátussal működő Budapesti Műszaki Egyetemre és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre

1956

az intézmény fontos szerepet vállal a szabadságharc alatt: gyűléseket rendez az egyetemi ifjúság, itt fogalmazzák meg a 16 pontot, amelyek a forradalom politikai programját képezik, tüntetés indul innen, valamint szervező-elosztó központként működik az egyetem 

1963

Wigner Jenő vegyészmérnököt, a Királyi József Műegyetem korábbi hallgatóját megosztott fizikai Nobel-díjjal tüntetik ki a magreakciók diszperzióelméletének kidolgozásáért

1967

Budapesti Műszaki Egyetem név alatt egyesül a korábban szétválasztott intézmény

1967

 ifj. Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező és feltaláló átveszi építészmérnöki diplomáját

1971

kísérleti oktatóreaktort helyeznek üzembe a kampusz területén

1971

Gábor Dénes elektromérnököt, a Királyi József Műegyetem korábbi hallgatóját fizikai Nobel-díjjal ismerik el a holográfiai eljárás felfedezéséért

1984

elindul az idegen nyelvű oktatás az egyetemen előbb angolul, ami később orosz, francia és német képzéssel egészül ki

1986

Farkas Bertalan vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós oklevelet szerez az egyetem Közlekedésmérnöki Karán

1987

megalakul a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre, amelynek célja az intézmény és öregdiákjai, valamint a jelenlegi hallgatói és oktatói közötti kapcsolat erősítése

1991

elindul a doktoranduszképzés műszaki, természettudományi, gazdaságtudományi és művészeti területen

1993

megkezdődik a kreditrendszer bevezetése, először adják át a Professzor Emeritus címeket

1994

Oláh György vegyészmérnöknek, a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alumnuszának és oktatójának kémiai Nobel-díjat ítélnek oda a karbokationok kutatásában elért eredményeiért

1998

átadják az I épületet, valamint megszületik az önálló Természettudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

2000

az intézmény felveszi a ma is használt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet

2007

a központi épület 1909-ben készült és 1945-ben megsemmisült, allegorikus nőalakjai újjászületnek

2010

az intézmény elnyeri a kutatóegyetem címet, és bővül a kampusz a Q épülettel

2012

elkészül az első magyar építésű kisműhold, a Masat-1, amelyet 2019-ben a szintén műegyetemi fejlesztésű SMOG-P, a világ legkisebb működő kisműholdja követ

2017

 megalakul a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ az egyetem innovációhoz kapcsolódó tevékenységeinek szervezésére, koordinálására és erősítésére

2019

bejelentik a BME Innovációs és Fejlesztési Központ létrehozását

2020

az egyetem csatlakozik a kilenc európai intézményt tömörítő EELISA felsőoktatási szövetséghez, és megnyílik a BME Z10 startup inkubációs központ 

2021

megnyitja kapuit az egyetem első vidéki továbbképző központja, a Balatonfüredi Tudáscentrum

2022

az mRNS-vakcina kapszula fejlesztőit inspirálja Domokos Gábor és Várkonyi Péter egyetemi professzorok 2007-es felfedezése, a Gömböc, az első ismert homogén mono-monostatikus test

Kontakt

Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

Nyitvatartás: H-P 6:00-21:00, Sz-V Zárva