megalakul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első elődintézménye, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum földmérő, térképrajzoló, vízépítő és ármentesítő képzéssel, innentől datálja létezését az Építőmérnöki Kar

Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője megszerzi vízmérnöki diplomáját

megnyílik a József Ipartanoda technikai, kereskedelmi és gazdászati osztályokkal

az Ipartanoda hallgatói 12 pontban fogalmazzák meg követeléseiket a forradalom és szabadságharc napjaiban, ugyanebben az évben alakul meg az egyetemi könyvtár, melynek első köteteit Eötvös József adományozza az intézménynek

az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum és a József Ipartanoda összevonásával létrejön a német nyelvű Joseph Industrieschule, nem felsőfokú képzéssel

megalapítják a Joseph Polytechnicumot technikai és közgazdasági osztályokkal, ismét felsőfokú oktatással, újra Budára helyezve

 visszaáll a magyar nyelvű képzés

az intézmény egyetemi rangra emelkedik, Királyi József Műegyetem néven működik tovább, így a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely a nevében az egyetem szót viselte, létrejön a Gépészmérnöki Kar

Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megalapítója, beiratkozik a Királyi József Műegyetemre

megszületnek az építészeti és vegyészeti szakosztályok, az Építészmérnöki Kar, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar elődei

Bánki Donát, a porlasztó feltalálója megszerzi gépészmérnöki diplomáját

a Műegyetem beköltözik Múzeum körúti épületeibe

 Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás úttörője megszerzi kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét

megalakul a ma is működő Műegyetemi Szimfonikus Zenekar, a világon elsőként olyan egyetemen, amelynek nincs zenei képzése

létrejön a ma is létező Műegyetemi Atlétikai és Futball Club

Hajós Alfréd, az egyetem és Magyarország első olimpiai bajnoka megszerzi építészmérnöki oklevelét

az egyetem megkapja a doktori cím adományozásának jogát, az első hazai műszaki doktor Zielinski Szilárd építőmérnök, a vasbeton-építészet úttörője

megkezdődik a lágymányosi kampuszra költözés: először a kémiai, majd az elektrotechnikai és fizikai, 1909-re pedig a központi épület, a könyvtár és a műhelyek készülnek el

Heller Farkas közgazdász megkezdi tanári pályafutását az egyetemen

az egyetem megszerzi a tiszteletbeli doktori cím adományozásának jogát is, első alkalommal Habsburg József főherceg kapja meg a kitüntetést, aki ekkor rektori és dékáni láncokat ajándékoz az egyetemnek

 felavatják a Műegyetem ifjúságának zászlaját, amely a második világháború alatt elveszett, majd 2019-ben került vissza az egyetemre

létrejön a Közgazdasági Osztály

diplomát szerez Pécsi Eszter, az első Műegyetemen és Magyarországon végzett mérnöknő

világviszonylatban elsőként szerveznek orvosi rendelőintézetet az egyetemen

felavatják a Sebzett hős szobrát az első világháborúban elesett egyetemi polgárok emlékére, a 2000-ben újraállított emlékmű minden hősi halott emlékét őrzi

három másik felsőfokú intézménnyel egyesítve Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik tovább az intézmény, 98 tanszékével az ország legnagyobb egyetemévé válik

elkészül a műegyetemi jogar, valamint felavatják a két világháború között megépült AE épületet

 megalapítják a Mérnöki Továbbképző Intézetet, Európa első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézményét

Bay Zoltán fizikus, az egyetem kutatója kimutatja a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről, ezzel megkezdődik a magyar űrtevékenység

létrejön a Budapesti Műszaki Egyetem, megalakul a mai Villamosmérnöki és Informatikai Kar elődje, az elkövetkezendő 30 évben 11 új tanulmányi épülettel gazdagodik a kampusz a Petőfi híd felé nyúló utcákban

létrehozzák a Közlekedési Műszaki Egyetemet, a mai Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar elődjét

 az intézmény kettéválik a külön apparátussal működő Budapesti Műszaki Egyetemre és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre

az intézmény fontos szerepet vállal a szabadságharc alatt: gyűléseket rendez az egyetemi ifjúság, itt fogalmazzák meg a 16 pontot, amelyek a forradalom politikai programját képezik, tüntetés indul innen, valamint szervező-elosztó központként működik az egyetem 

Wigner Jenő vegyészmérnököt, a Királyi József Műegyetem korábbi hallgatóját megosztott fizikai Nobel-díjjal tüntetik ki a magreakciók diszperzióelméletének kidolgozásáért

Budapesti Műszaki Egyetem név alatt egyesül a korábban szétválasztott intézmény

 ifj. Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező és feltaláló átveszi építészmérnöki diplomáját

kísérleti oktatóreaktort helyeznek üzembe a kampusz területén

Gábor Dénes elektromérnököt, a Királyi József Műegyetem korábbi hallgatóját fizikai Nobel-díjjal ismerik el a holográfiai eljárás felfedezéséért

elindul az idegen nyelvű oktatás az egyetemen előbb angolul, ami később orosz, francia és német képzéssel egészül ki

Farkas Bertalan vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós oklevelet szerez az egyetem Közlekedésmérnöki Karán

megalakul a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre, amelynek célja az intézmény és öregdiákjai, valamint a jelenlegi hallgatói és oktatói közötti kapcsolat erősítése

elindul a doktoranduszképzés műszaki, természettudományi, gazdaságtudományi és művészeti területen

megkezdődik a kreditrendszer bevezetése, először adják át a Professzor Emeritus címeket

Oláh György vegyészmérnöknek, a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alumnuszának és oktatójának kémiai Nobel-díjat ítélnek oda a karbokationok kutatásában elért eredményeiért

átadják az I épületet, valamint megszületik az önálló Természettudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

az intézmény felveszi a ma is használt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet

a központi épület 1909-ben készült és 1945-ben megsemmisült, allegorikus nőalakjai újjászületnek

az intézmény elnyeri a kutatóegyetem címet, és bővül a kampusz a Q épülettel

elkészül az első magyar építésű kisműhold, a Masat-1, amelyet 2019-ben a szintén műegyetemi fejlesztésű SMOG-P, a világ legkisebb működő kisműholdja követ

 megalakul a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ az egyetem innovációhoz kapcsolódó tevékenységeinek szervezésére, koordinálására és erősítésére

bejelentik a BME Innovációs és Fejlesztési Központ létrehozását

az egyetem csatlakozik a kilenc európai intézményt tömörítő EELISA felsőoktatási szövetséghez, és megnyílik a BME Z10 startup inkubációs központ 

megnyitja kapuit az egyetem első vidéki továbbképző központja, a Balatonfüredi Tudáscentrum

az mRNS-vakcina kapszula fejlesztőit inspirálja Domokos Gábor és Várkonyi Péter egyetemi professzorok 2007-es felfedezése, a Gömböc, az első ismert homogén mono-monostatikus test